A leleplezés napja
Úgy szerettem volna leírni nagybetűkkel, hogy Spielberg visszatért, de ez most elmarad. Az év egyik legjobban várt filmjéből egy hatalmas blöff kerekedett és még csak nem is mesterre haragszom, hanem a forgatókönyvet jegyző David Koepp-ra. A szkript helyenként zavaros, nem ad sok fogódzót és a végére olyan szintű hiányérzetet hagy maga után, amilyet régóta nem éreztem a moziban ülve. A grandiózus jelzőt sem lehet rásütni, ez a film minden csak nem epikus pedig azért ez elvárható lett volna egy több mint száz millás produkciótól. A trailer-ben is mutogatott két (!) akciójelenet sem túl izgalmas, sőt kifejezetten feledhető.
Hogy azért jót is mondjak: a színészekre nem lehet panasz (Colin Firth-nek kifejezetten jól áll a főgenya szerep) Janusz Kaminski dinamikus operatőri munkája az események középpontjába helyez, John Williams score-ja pedig szépen aládolgoz a látottaknak.
A leleplezés napja nem váltotta be számomra a hozzá fűzött reményeket. Spielberg rendezésében még mindig megvan ugyan az energia és a lelkesedés, a sci-fi elemeket csak nyomokban tartalmazó és inkább a menekülős-üldözős narratívát toló sztori viszont rengeteget csorbít a film élvezhetőségén. Most a csalódottság beszél belőlem és lehet, hogy napok, hetek vagy akár évek múlva talán elnézőbb leszek vele, de ha egy szóval kellene most jellemezni a filmet, azt mondanám, hogy átlagos. Ezt pedig kifejezetten fájó kimondani egy Spielberg-filmre.
Backrooms - Hátsó szobák
A Megszállottság után kíváncsi voltam, hogy a másik ifjú rendező titán mit rakott le az asztalra. Kane Parsons és operatőre ügyesen játszik a szűk terekkel, a hangeffektek rendesen a frászt hozzák a nézőre, a díszlettervezés pedig egészen szenzációs. Technikailag tehát nagyon ki van találva az egész, a koncepció viszont nekem egy kissé foghíjasnak érződött. Csak bevezet minket ebbe a világba, de mintha nehezére esne megtölteni az egészet tartalommal. A színészek közül Chiwetel Ejiofor volt a legmegyőzőbb, Renate Reinsve viszont kaphatott volna egy kicsivel több játékidőt is (az egyik mellékszerepben egyébként feltűnik Mark Duplass, aki a Creep-ben játszotta a gyilkost).
A Megszállottságot jobban élveztem ugyan, de a Backrooms is figyelemre méltó bemutatkozás lett, remélem ez a két film elindít egy újabb trendet és tehetséges fiatalokat inspirál majd, hogy elinduljanak a filmes pályán.
Én, ahogy próbálom kikerülni a rám zúduló A leleplezés napja kritikákat. Na mindegy, már csak pár óra aztán kiderül, hogy Spielberg VISSZATÉRT vagy "csak visszatért".
Cape Fear - két rész után
Belepiszkáltak ugyan az alapanyagba (egy gyerek helyett kettő van, férfi ügyvéd helyett nő, akinek még a férje is érintett Cady ügyében), de egyelőre nem zavarnak annyira a változtatások. Javier Bardem egész jól hozza a karaktert, meglátjuk tud-e még ennél magasabb fokozatra kapcsolni. Amy Adams viszont azt leszámítva, hogy szép ruhákban flangál, egyelőre nem erőltette meg magát, de neki is van még ideje bizonyítani.
Az első rész rendben volt, nézette magát, a folytatásra viszont esett a színvonal. Az évad végéig szerintem maradok, bár úgy érzem ebben a sztoriban nincs tíz epizódnyi tartalom, de remélem rám cáfolnak, mert amit eddig láttam, az nem rossz.
50 KEDVENC FILM AZ ELMÚLT NEGYEDSZÁZADBÓL
3. Kill Bill: Vol. 1 (tudom, egy filmként kellene kezelnem, de én mindig is két fejezetként tekintettem rá, összevágott változat ide vagy oda)
Hétpróbás gazemberek
Korrekt zsarufilm a 70-es évekből. A sztorija ugyan nem túl érdekfeszítő, de a csúcspontot jelentő autós üldözés, annyira hatásosan van filmezve, hogy már csak emiatt is megérte rászánni az időt.