Saját magamnak csesztem el, hogy nem hagytam időt.
Hogy eljátszottam az időm, hogy nem vettem ezt észre.
Nem hozhatok be mindent ilyen kis idő alatt.
Ráadásul nem is kell.
Bosszant, hogy türelmetlen vagyok.
Már előrébb lennék.
Már teljesen leráznám magamról az ő árnyékát, de még elképesztő csalódottság ül rajtam, amiért nem köszöntött fel szülinapomon.
Van, amit tisztán látok, de egyébként össze vagyok zavarodva, félek, hiányzik, nem vagyok túl rajta, félek a lehetőségektől, a reakcióktól, a saját kíváncsiságomtól, az újdonságoktól, az elvégzetlen feladatoktól, a 'milenneha' kérdésektől, attól, hogyha szembejönne.