Tegnap eldőlt az utolsó feljutó kérdése is a Segundából, a Málaga elütötte az Almeríát az első osztálytól!
Kezdem a szomorúságommal: Arribasnak a másodosztályban maradás azt jelenti, hogy újfent nehézkes lesz kimenekülnie onnan. Nekik túl értékes, egyszer már 20 milliós ajánlatot is visszadobtak két éve, nyilván egy első osztályú szezon után jóval többet kérhetnének érte. A MARCA szerint 40 milliós kivásárlási záradék van a szerződésében. Az egyetlen esélye, hogy űrszezont hozott, 20 góllal a Segunda gólkirálya lett. Jelenleg az Espanyol érdeklődik iránta; ha jók az infóim, akkor a vételár 50%-a a Real Madridot illeti (ezért sem akar könnyen válni tőle az Almería).
A másik szomorúságom a Zaragoza, akik nemhogy feljutottak volna, hanem alászálltak a harmadosztály mocsarába. Egy ekkora város ilyen múlttal... érthetetlen, miért nem cuppan rá valami milliárdos.
Beszéljünk a szebb dolgokról. Mint spanyol focit szerető és arra a 2000-es évek első felében szocializálódó ember, nagyon örülök mindhárom feljutónak. 1993 és 2004 között a Super Depor az egyik legjobb csapat volt Spanyolországban, az 1999–2000-es szezonban bajnok lett, a Madrid centenáriumi évében a Bernabéuban nyerték meg ellenünk a kupát, a 2003/04-es szezonban pedig a Milant egy 3–0-s vereség után 4–0-ra verve a Bajnokok Ligája elődöntőjéig meneteltek. Elég mélyről jöttek vissza, remélem, megragadnak az első osztályban.
A Málagára mindenki nosztalgiával gondol, aki látta a Van Nistelrooy, Isco, Toulalan, Cazorla féle csapatot. Bár a tőkefelfuttatás rövid idejére tűnt ki a csapat ezen időszakban, de szép emlékek maradnak utánuk. Nemzetközi szinten is megmutatták magukat, a Bajnokok Ligájában a negyeddöntőig jutottak.
A Racing Santander más jellegű szerelem. Nagyvárosról beszélünk, jó 170 000 lakossal Kantábria északi részén. A mez színei és az egykori játékosok (Munitis, Žigić, Canales) miatt az egyik kedvenc spanyol csapatom, akik hányattatott éveken vannak túl. 2012-ben pottyantak ki az első osztályból, azóta a harmadik vonalat is megjárták. Tavaly egy egészen egyedi focival rukkoltak elő, még a nemzetközi sportsajtót is bejárta a taktikájuk. Ez akkor nem ért feljutást, de idén már sikerült.
Remélem, mindhárman meg is ragadnak, tudok másik három csapatot, akiket kevésbé szeretek nézni.
Fernando Gago kórházba került
A Real Madrid egykori középpályását és az Universidad de Chile jelenlegi vezetőedzőjét, Fernando Gagót csütörtök este, az O'Higgins elleni 2–0-s győztes bajnoki mérkőzést követően szállították kórházba, miután rosszul érezte magát. Bár a meccs utáni sajtótájékoztatón még megjelent – ahol már látszódtak rajta a rosszullét jelei –, ezt követően orvosi ellátásra szorult.
A 40 éves argentin szakemberen jelenleg kardiovaszkuláris vizsgálatokat végeznek; a klub hivatalos közleménye szerint jó állapotban van, és az orvosi stáb felügyelete alatt áll. A pénteki edzést kihagyta, a vasárnapi, Santiago Wanderers elleni Copa Chile mérkőzésen pedig várhatóan segítője, Fabricio Coloccini irányítja majd a csapatot.
Korábban többször is kifejtettem, hogy mi a véleményem Pérez sportigazgatói működését illetően. Szimplán a rendelkezésére áll a világ összes pénze, és ha nem vagy a Manchester United, akkor ezt nehéz annyira elrontani, hogy odáig süllyedj. Éppen az a José Mourinho tanította meg neki valamennyire a squad playerek fontosságát, akire hagyatkozva sokszoros BL-győztes csapatot sikerült összerakni. De az utóbbi években, a diadaltól ittasan ezt megint elfelejtette, újraindult a galaktikus baromság, és mint a csávó a GTA-ban, újra ugyanabba az utcába kerültünk vissza. Ha lesz haszna José visszatérésének, az éppen az ebből való sokadik felébredés lehet, amit a jelen nyári működésen is láthatunk, még ha ennek is vannak érdekes aspektusai.
De amiért felhoztam ezt az egészet, az az általam ebben a témában mindig is hiányolt hozzáadott érték. Annyira csak a bevált emberekre hajtott a klub, hogy sosem próbált meg rendes scouting alapján kiszúrni valakit a tömegből, aki aztán csilliárdosra fejlődött. Vannak kivételek: Varane-t Zidane, Valverdét Calafat szúrta ki, de az aktuális brazil sztártini leszerződtetése a Barca orra elől, vagy a mindenkori európai üdvöske megszerzése nem éppen felfedezés.
Jó példa erre a most nagyon akart Michael Olise. Kirobbantani érte egy bankot nem éppen nagy teljesítmény. Akkor lett volna az, ha az aktuális 10–15 olyan ígéret közül választod ki, akik még nem lepróbáltak topcsapatban. A Bayern kicsengetett érte 55 milliót, mert alapos elemzés után úgy látták jónak. Ez a hozzáadott érték.
A Real Madridnál az Olise-őrület előtt a Vitinha-mánia ment (még most is, csak csendesebben), ez is hasonló sztori. José Padilla, a Defensa Central újságírója tett ki egy posztot nemrég, ami nekem is megindította ennek a posztnak a megírását. Vitinha 2022-ben 40 millióba került a PSG-nek, Nevesért 70-et fizettek, most mindkettő 150 körül mozog. Mennyivel lenne logikusabb a Real Madridnak most kifizetni 70-et Bouaddiért, mint majd érte is ácsingózni két év múlva egy más nagycsapatnál 150-ért? A hírek szerint már a szezon során is három alkalommal voltak megfigyelőink a Lille meccsein, ami, ha igaz, akkor dicséretes. Most már akkor próbáljunk meg ésszel működni.
Abro melón. Fichar a Vitinha ahora cuesta más de 150 millones. En 2022 lo firmaron por 40. Por Neves pagaron 70 y ya cuesta el doble.
Moraleja: si Ayyoub Bouaddi sale ahora 70 y crees que es un centrocampista generacional, págalos ahora antes de que se vaya al PSG o la Premier.
Nem tudom, hányszor kezdtem neki ennek a posztnak, többször írtam már 4-5 bekezdésig, aztán mindig kitöröltem. Láttam a tegnapi Güler-statos posztom alatt is milyen minőségű kommentek jelentek meg, és a végén arra jutottam, hogy bár az egyik legfontosabb dolognak tartom a párbeszédet, a vitát, az érvelést, de vannak pontok - és ez az -, amikor a világon semmi értelme.
Minden posztkezdeményem elolvasása után arra jutottam, hogy ebből nekem csak bajom lehet, értelmes beszélgetés nem lesz belőle, akkor meg minek terheljem ezzel magam. Maradjunk annyiban, hogy látva, ami most megy körülötte a magyar közösségi közegen belül (nem mintha ez őt annyira érdekelné), a magyar ember -tisztelet a kivételnek - nem véletlenül tart ott, ahol.
‼️📢🚨Zlatan Ibrahimović on Arda Güler following Türkiye's elimination:
"People are sad because Türkiye is out. I understand that. But if you're talking about Arda Güler, relax. One tournament does not change talent."
"I've seen enough of football to know the difference between a good player and a special player. Arda is special. He has the confidence, the technique, and most importantly, he wants the ball when the pressure is highest."
"The critics will speak today because that's what they do. But trust me, this elimination will teach him more than ten easy victories. He will return stronger, and the world will see his quality again." 🇹🇷✨
"If I were Arda, I wouldn't lower my head for a second. The story is just beginning." 👑
David Sánchez tünetértékű esete: a La Fábrica csodagyereke 12 évesen távozik
A spanyol sportsajtó napok óta egy 2014-es születésű kisfiú klubváltásától hangos. David Sánchez, a Real Madrid U12-es csapatának kapitánya, az Iniesta Cup legutóbbi MVP-je és a La Liga Futures torna csillaga váratlanul bejelentette, hogy elhagyja Valdebebast, és várhatóan a Getafe akadémiáján folytatja.
Az egész eset - kezdve a búcsúlevéllel - azonban egy sokkal mélyebb, rendszerszintű problémára világít rá.
⚪️ Mennyire egészséges az, hogy egy 12 éves gyerek mögött már teljes menedzsment áll?
⚪️ Hogyan torzítja el a szakmai munkát, amikor egy család egzisztenciálisan mindent egy általános iskolás lábára tesz fel?
⚪️ Miért nem feltétlenül a struktúrában van a hiba, ha egy edző megpróbálja taktikai keretek közé szorítani a „csodagyereket”?
A csillogó felszín mögött egy kíméletlen és túl korán működésbe lépő gépezet darálja be az utánpótlás legígéretesebb tehetségeit. A téma kifejtése minden ingyenes feliratkozó és támogató számára elérhető.
🔗 Link a kommentek között.
38 – Arda Güler FIFA Dünya Kupası'nda yüksek yoğunluklu baskı altında %100 pas isabetiyle oynadı (38/38) ve tüm oyuncular içinde de en yüksek oranı yakaladı.
Buna ek olarak, turnuvada şu ana kadar hiçbir oyuncu yüksek yoğunluklu baskı altında Arda'dan daha yüksek sayıda hat kıran pas vermeyi başaramadı (9).
Kadife.
Noe Bejarano a felnőtt csapathoz kerül
Az OKdiario és az AS is megerősítette, hogy a Real Madrid Femenino a saját nevelésű kapus, Laia López után egy újabb tehetséget, Noe Bejaranót is véglegesen felhozza a felnőtt keretbe a következő szezonra.
Ki az a Noe Bejarano?
⚪ Születési hely/idő: Rota (Cádiz), 2006. (19 éves)
⚪ Poszt: Jobbhátvéd
⚪ Korábbi klubjai: Unión Roteña, Real Betis
⚪ Érkezése: 2023 nyarán igazolt a Real Madrid utánpótlásába, ahol alapembere volt a Primera RFEF-be feljutó B-csapatnak.
⚪ Válogatott: Kétszeres U19-es Európa-bajnok a spanyol válogatottal (2024, 2025).
Játékstílus és eddigi tapasztalat
Bejarano technikás, jól cselező, kiváló rúgótechnikával megáldott, kifejezetten támadó szellemű szélső védő, aki saját elmondása szerint Marcelót tekinti példaképének.
A felnőtt csapatban már Alberto Toril irányítása alatt bemutatkozhatott, a mögöttünk hagyott szezonban pedig Pau Quesada már 5 mérkőzésen adott neki lehetőséget, a Levante elleni 4–0-s győzelem alkalmával kezdőként számított rá.
Bejarano előléptetésével Pau Quesada variációs lehetőségei jelentősen megnőnek a védelemben. A jobbhátvéd pozíciójára így Shei García, Noe Bejarano, valamint a Quesada által szélsőből hátvéddé átképzett Eva Navarro áll rendelkezésre.
Antonia Silva szintén opció a jobb oldalon (bár hazájából, Brazíliából komoly érdeklődés van iránta), ugyanakkor ő a védelem közepén is bevethető. Shei García jelenléte azért is kulcsfontosságú, mert ő a bal oldalon is képes játszani, ami kapóra jöhet, hiszen Yasmim távozásával jelenleg konkrétan nincs balhátvéd.