Cannes-ban bejutottunk Almodovar premierjere es amikor jöttünk ki kurva sok fotós állt az ajtóban és nagyon vicces volt mert lőttek rólunk is képeket úgy hogy fogalmuk nem volt h kik vagyunk miz keresunk ott de they were like nem lehet tudni
Minden nyár kicsit elvisz a lelkedből egy darabkát amit soha nem kapsz vissza csak akkor amikor meghallgatod azt a zenét amit akkor hallgattál amikor megtalálod az akkori parfümjeid
A paradoxon a kórosan sokat beszélő emberekkel az, hogy nagyon szeretned hogy kevesebbet beszéljenek de amikor hirtelen csendesek lesznek elkezdesz aggódni értük hogy valami baj van és kérdezgetni őket aztán egy soha nem látott lavina hagyja el a szájukat
Úgy érzem magam mintha valami isteni időzítés közepén lennék és ilyen édes hullámok nyaldosnák az oldalam hogy tessék tessék ezt akartad erre vártál fürödj fürödj
Amikor nem azt mondja hogy: De szép szemed van, hanem:
"be kell sűrítenem a hangodat folyó állagúvá, felhúznom egy injekciós heroin tűbe és a problémámmá tenni valamilyen trainspottingos szobában"
Legjobb nyáron a kolidban maradni mindenki kikoltozott es olcsón elhetsz pesten egyedul egy tok nagy szobaban egy elit kornyeken ugy hogy full csóró vagy still